Ha külföldi tanuló kerül egy osztályba, állandó kihívást jelent a tanár számára, hogy hogyan tudja elérni, hogy a tanuló bekapcsolódjon az osztály munkájába, illetve, hogy milyen mennyiségű és minőségű tananyag elsajátítása várható el egy ilyen szituációban.
Ezzel a sorozattal arra szeretnénk mintákat adni, hogy egy-egy tantárgy egy-egy anyagrészét hogyan tudjuk a külföldi diákok számára is „fogyaszthatóvá”, a tanár szempontjából pedig számon kérhetővé tenni úgy, hogy abból a diák valóban profitáljon.
Amikor azzal szembesülünk, hogy a diáknak „valamire jegyet kellene adni”, óhatatlanul is elsikkadhat az utóbbi szempont. Élénken él bennem, amikor két, körülbelül másfél éve Magyarországon tanuló diákom a héja tulajdonságait próbálta definíciószerűen memorizálni a környezetismeret dolgozatra. Mondanom sem kell, hogy még ha sikerült volna is pontosan lejegyzetelni, hogy a szegény madarat a markolóláb és a tépőcsőr segíti a zsákmány megszerzésében, a diákok ebből egy kukkot sem értettek. (Megkockáztatom, hogy magyarázat nélkül egy magyar anyanyelvű átlagos negyedikes sem feltétlenül.)
Talán a fenti példából is kitűnik, hogy nyelvi szempontból a feladat nehézsége, hogy az elsajátítandó tartalom sokszor viszonylag egyszerű, de a szókincs specifikus mivolta miatt akár C1, sőt C2-es szintű lehet. Sok esetben a magyar anyanyelvű diákok is most találkoznak először ezekkel a fogalmakkal. (Véleményem szerint, a nem biológiai érdeklődésű, átlag anyanyelvi beszélő a lombkoronaszint szót az általános iskola 4. osztályában használja először, és nagy valószínűséggel utoljára.)
A tanuló nyelvi szintje tehát általában jóval alatta marad a tananyag nyelvi szintjének, különösen szókincs szempontjából. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a diák ne lenne képes elsajátítani a tartalmi részt, sőt. Abba is érdemes belegondolni, hogy ő is éppúgy ismerkedik az őt körülvevő világgal, mint a társai, csak éppen sok esetben nem az anyanyelvén, hanem magyar iskolába kerülve magyarul kénytelen ezt tenni. Ha egyszerűen felmentjük őt egyes tantárgyak tanulása alól, azzal akarva-akaratlanul a megismerés lehetőségétől is elzárjuk őt.
A következőkben ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy milyen feladattípusok, feldolgozási módokat tartunk célra vezetőnek, illetve kerülendőnek a nem magyar anyanyelvű tanulók esetében.
Elsőként néhány módszer, amely kézenfekvőnek tűnhet, azonban NEM tartjuk célravezetőnek:
- definíciók szó szerinti megtanulása: A tanár számára kézenfekvő és kényelmes megoldás lehet, ha az órán elhangzottak szó szerinti megtanulását kéri a diáktól, hiszen a diáknak nincs más feladata, mint memorizálni a tanár pedig könnyen ellenőrizheti a megtanultakat. A probléma ezzel csupán az, hogy így nem a diák valós tudását, sokkal inkább a memóriáját fogjuk tudni értékelni, hiszen nem kapunk képet arról, hogy a megtanult szövegből mennyit értett meg valójában a diákunk.
- tankönyvi szöveg megtanulása, ez alapján hiányos szöveg kiegészítése: Az előzőhöz hasonló problémát vet fel, nem igazán a tartalmi tudást, hanem a memóriát teszteljük.
- előre kiadott kérdés-válasz vagy feleletválasztós teszt íratása: Szintén kézenfekvő megoldás lehet, ha a diák munkáját egy előre kiadott, akár előre megoldott feladatsorral könnyítjük. A probléma ugyanaz, mint a korábbiakkal, nem valós tudást, hanem a diák memóriáját tudjuk vele mérni.
- számonkérés kizárólag a diák anyanyelvén vagy közvetítő nyelven: Egyes esetekben, például két tannyelvű iskolában valóban jó megoldás lehet, a másik nyelven való számonkérés, amennyiben erre lehetőségünk van. Azt is érdemes azonban fontolóra venni, hogy mi a diák hosszú távú célja a magyar nyelvvel, illetve a magyar iskolában. Ha tudjuk, hogy a diák tartósan magyar iskolába fog járni, azaz valószínűleg (magyar nyelven!) érettségizni is fog, akkor az egyes tárgyak idegen nyelvű tanításával csak magunk előtt görgetjük a problémát.
Az előbbiek helyett javasolt feldolgozási módszerek:
- képekhez, ábrákhoz rendelhető (értelmezett) kulcsszavak használata:
- párosítás
- megnevezés pl. egy növény részeinek megnevezése magyar nyelven
- ábra, rajz készítése
- kulcsszavakon alapuló sorbarendezős feladat (pl. történelmi események időrendbe tétele):
- idővonal
- folyamatábra
- csoportosító feladat, halmazábra
- otthon elkészíthető projektfeladat és ennek órai prezentációja
A sorozat további részében példa feladatsorokat is közzé teszünk, hogy ötleteket adjunk arra, hogy egyes tantárgyaknál, hogyan lehet megvalósítani a tananyag nyelvi egyszerűsítését úgy, hogy mindeközben a tartalmi részt minél nagyobb arányban tudjuk közvetíteni.
Az első, környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódó feladatsor itt található.
